Megvetem a beöntő szondák érzését a végbelemben .

Nem rajongok a végbelemben lévő beöntés-szondák érzéséért.Furcsa érzés,amit nem nagyon tudok leírni.Hideg és invazív,mélyen olyan helyeken kutat,ahová nem tartozik.Kiszolgáltatottnak és kiszolgáltatottnak érző érzés,és egyáltalán nem tetszik.De betegként tudom,hogy szükséges.Itt vagyok a kórházban,a vizsgáló asztalon fekve várom,hogy a doktor befejezze a vizsgálatát.Anyukám mellettem ül,szorosan fogja a kezem.Mindig ott volt nekem,vastagon és vékonyon keresztül.Ő a sziklám,a tartórendszerem.És most itt van velem,ahogy átmegyek ezen a kényelmetlen vizsgán.De amennyire utálom a beöntőszonda érzését a végbémben,de nem tudok segíteni a látványtól,ahogy az ujjaim feltárják.Tudom,egyetlen,a feneke,ahogy segíthet az orvosnak.Az egyik ilyen furcsa dolog,a feszíti a fenekét.Tudok,hogy nem tudok segíteni.